A válság kellős közepén vagyunk, de mindenki felismerte a digitalizáció fontosságát

A koronavírus-járvány és a korlátozások miatt alaposan megemelkedett a Magyar Telekomnál a vezetékes és mobil hang- és adatforgalom, a megnövekedett online jelenlét következménye, hogy az eseti internethasználati csúcs hosszabb lett, a korábban az esti időszakban tapasztalt kiugráshoz képest a hálózati terhelés már a délelőtti órákban is magas. A távmunka és a digitális oktatás fennállásáig várható, hogy ez a trend stabil és tartós marad, a veszélyhelyzet végével pedig várhatóan visszaesik, de magasabb szinten stabilizálódik majd a forgalom. De más csatornákon keresztül is hat a járványhelyzet, csökkentek a roamingbevételek, visszaesik az okostelefon-eladás, de az ügyfelek igénye emelkedik a digitális képességek (pl. home office vagy webshop képességek) fejlesztésére, és óriási szükség van a digitalizációra az egészségügyben és az oktatásban is, ami lehetőségeket jelent a vállalatnak. Daria Dodonovával, a Magyar Telekom gazdasági vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Hogyan változtatta meg a koronavírus-járvány a fogyasztói szokásokat a távközlési piacon? Hogyan változott a mobil-, vezetékes forgalom, mennyire lehetnek tartósak az elmúlt hónapokban kirajzolódott trendek?

A koronavírus miatt kialakult helyzetben mindenki számára gyorsan nyilvánvalóvá váltak a digitalizáció előnyei. A kiváló mobil és vezetékes hálózatoknak köszönhetően több millió magyar tudott rövid idő alatt a távmunkára és a távoktatásra áttérni, miközben online vásárolnak, és a szabadidejüket is online töltik.  Szolgáltatóként ez viszont azt jelentette számunkra, hogy a veszélyhelyzet előtti időszakhoz képest a vezetékes hangforgalmunk 75%-kal, mobil hangforgalmunk 45%-kal, a vezetékes és mobil adatforgalmunk kb. 30%-kal nőtt, és ezeken a szinteken stabilizálódott. A hangforgalom emelkedése a hívások számának és a hívások hosszának együttes növekedéséből adódott. A megnövekedett online jelenlét következménye, hogy az eseti internethasználati csúcs hosszabb lett, a korábban az esti időszakban tapasztalt kiugráshoz képest a hálózati terhelés már a délelőtti órákban is magas. A távmunka és a digitális oktatás fennállásáig várható, hogy ez a trend stabil és tartós marad. Az a várakozásunk, hogy a veszélyhelyzet végével visszaesik, de magasabb szinten stabilizálódik majd a forgalom, mint ami az azt megelőző időkben átlagos volt. Valószínűleg a hangforgalom jobban visszaesik, mint az adatforgalom, ha a személyes találkozásoknak már nem lesz akadálya. Az adatforgalom növekedés tartósságának oka pedig az lehet, hogy számos digitalizációs folyamat felgyorsult most pl. a munkavégzés, oktatás, egészségügy, vagy akár a közigazgatás terén is, és ezek a digitális megoldások, szolgáltatások részben megmaradnak a járványhelyzet után is.

BDG_3616 másolata

 

Daria Dodonova a Szentpétervári Állami Műszaki és Közgazdasági Akadémián szerezte Nemzetközi Pénzügyi Menedzsment mester fokozatú diplomáját. 2000-ben csatlakozott a Deutsche Telekom Csoporthoz, ahol több mint 19 éve dolgozik. Ezalatt számos vezetői pozíciót töltött be. Pályafutása elején számviteli szakértőként, majd később szenior kontrollerként és szenior kontrolling szakértőként dolgozott. 2014-ben Capex kontrolling vezető lett, majd 2017. januárjától az Európai szegmens Műszaki Kontrolling vezetője pozíciót tölti be. 2017 februárjától a Slovak Telekom Igazgatóságának tagja. 2019. márciusától a Slovak Telekom és a T-Mobile Csehország Audit Bizottságának elnöke. 2020. március 1-től a Magyar Telekom Nyrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese, 2020. április 24-től Igazgatóságának tagja.

 

A járvány miatt megnövekedett vezetékes- és mobilhálózati forgalom miatt végeznek extra hálózatfejlesztést? Ez mekkora költségeket jelent?

A rendkívüli hálózati terhelés és a megnövekedett adatforgalom ellenére hálózatunk jól vizsgázott, ami egyrészt a korábbi évek intenzív infrastruktúra-beruházásainak, másrészt a veszélyhelyzetre való tekintettel végzett extra kapacitásbővítések eredménye.

Világszerte esnek az okostelefon-eladások. Átmeneti állapotról van szó, vagy tartós trend lehet az, hogy a potenciális vevők elhalasztják vásárlásaikat, ritkábban cserélik le készülékeiket?

Valóban, az első negyedévben az előző évhez képest több globális piackutató cég adatai szerint több mint 10 százalékkal esett vissza az eladott okostelefonok száma. Ez azonban nem teljesen újdonság: mióta a 4G -képes telefonokra való váltás elérte a csúcsát, már tapasztalhattunk némi csökkenést a készülékértékesítésben.

A jelenlegi helyzetben több oldalról vizsgálhatjuk ezt a jelenséget. Egyrészt valóban tapasztalható, hogy az emberek kivárnak az ilyen típusú vásárlásokkal, aminek lehet oka a saját anyagi helyzetük alakulása, vagy az, hogy tartanak a recessziótól. De lehet, hogy egyszerűen csak nem mennek ki az utcára új készüléket venni a korlátozások miatt, esetleg csak az üzletek rövidebb nyitvatartása miatt nem jutnak el hozzánk.  Ugyanakkor a járványhelyzet intenzívebb eszközhasználatot generál, ami azzal jár, hogy előbb-utóbb újabb készülékre váltanak emberek, az addig használt telefonjukat pedig tovább adják a családban. Ha még pozitívabb akarok lenni, akkor azt mondom, hogy az 5G fokozatos bevezetésével és az 5G-képes eszközök választékának bővülésével ismét nőhet a készülékváltási kedv, ahogy azt a 4G bevezetésekor is láttuk.  Összességében a járványhelyzet, a gazdasági kilátások és az 5G elterjedése is befolyásolni fogják a jövőben a készülékek iránti keresletet, így a helyzet talán nem annyira rossz, mint ahogy az elsőre tűnhet.

Hogyan hathat a gyenge forint a Magyar Telekom készülékértékesítésére? A magasabb készülékárak mennyiben foghatják vissza a keresletet?

A telefonok megfizethetősége valóban fontos szerepet játszik a piac alakulásában. Azt látjuk, hogy egyes piaci szegmensekben csak az ár dönt, másokban az új funkciók a döntőek, de egy biztos, az ügyfelek mindig értéket várnak el a pénzükért, több pénzért pedig még több értéket.  A gyártók gyorsan alkalmazkodnak a változó fogyasztói elvárásokhoz, és folyamatosan jobb és gyorsabb készülékekkel állnak elő egyre jobb áron. Szolgáltatóként mi kedvezményekkel, szezonális ajánlatokkal és vonzó részletfizetési lehetőségekkel segítjük azt, hogy ügyfeleink okostelefonhoz jussanak. Én azért bízom abban, hogy egy fenntartható árazási és készüléktámogatási rendszerrel hosszú távon ellensúlyozhatjuk az árfolyam és a pandémiás helyzet negatív hatásait.

Milyen lemorzsolódással számolnak idén a mobil és a vezetékes szegmensben? Hogyan tompítható az ügyfelek lemorzsolódása?

Lemorzsolódás akkor történik, ha az ügyfélnek komoly pénzügyi nehézségei támadnak, vagy ha elégedetlen a szolgáltatással. Bár a gazdasági kilátásokról jelenleg nem sokat tudunk, abban biztos vagyok, hogy mindenki felismerte a digitális szolgáltatások jelentőségét a munkája, üzleti tevékenysége és életminősége szempontjából. Ami az ügyfélelégedettséget illeti, örömmel mondhatom, hogy mind rövid, mind hosszú távon sikerült növelnünk ügyfeleink elégedettségét.
Rövid távon, az elmúlt hetekben, az ügyfeleink elégedettsége jelentősen megugrott. Az emberek rájöttek, hogy szolgáltatásaink mennyire fontosak számukra és milyen megbízhatóak, és nagyra értékeltek minden ingyenes és kedvezményes szolgáltatást, amelyet a válság ideje alatt nyújtunk nekik (ingyenes adat, ingyenes és kedvezményes filmek, kedvezményes adatcsomagok, ingyenes hívások az idősek számára stb.). Ha hosszabb távon nézzük, az látjuk, hogy azok, akik több Telekom szolgáltatást vesznek igénybe, és ezt a Magenta 1 kedvezménycsomagban teszik, elégedettebbek és kevésbé hajlamosak más szolgáltatóhoz menni. Számuk folyamatosan növekszik, már több mint 500 ezren választották a Magenta1-et. Ez egy stabil és hűséges ügyfélkör, alacsonyabb lemorzsolódási valószínűséggel.

A turizmus visszaesése hogyan hat a vállalat roaming-bevételeire? A roamingbevételek mennyivel estek vissza az első negyedévben? Az egész évben mire számítanak? Hosszabb távon a turizmus esetleges tartós visszaesése hogyan érintheti a Magyar Telekom bevételeit?

Nyilvánvalóan kisebb bevételt realizálunk mind a látogatói forgalomból (azaz a Magyarországra látogató turisták beszédforgalma után), mind az ügyfeleink EU-n kívüli barangolási díjaiból. A másik oldalon ugyanakkor csökkentek a roaminghoz kapcsolódó kifizetéseink a társszolgáltatóink részére az ügyfeleink EU-ban történő roamingolása után, részben enyhítve a bevételkiesés negatív hatásait.
A veszélyhelyzet március közepén került kihirdetésre, így az első negyedévet még alig érintette, hatása valószínűleg csak a második negyedéves számokban fog látszani. Azt, hogy hogyan alakul az idei év, nehéz előre megbecsülni, hiszen attól is függ, hogy meddig lesznek érvényben az utazási korlátozások, és mikor tér vissza az emberek utazási kedve.

A válság egyik hozadéka, hogy felgyorsulhat a vállalatok digitalizációs projektjeinek végrehajtása. A Magyar Telekom a T-Systemsen keresztül is profitál ebből a trendből?

A válság kellős közepén vagyunk, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy mind a vállalati szektor, mind a kormányzati intézmények felismerték a digitalizáció fontosságát. A T-Systems az elmúlt hetekben számos ügyfélnek segített digitális képességeinek (pl. home office vagy webshop képességek) fejlesztésében, és arra számítunk, hogy ez az emelkedő tendencia a jövőben is folytatódni fog. Óriási szükség van a digitalizációra az egészségügyben és az oktatásban, és készen állunk arra, hogy partnerek legyünk ebben mind a magán-, mind a kormányzati szektorban.

A magyarországi rendszerintegrációs bevételek mikor normalizálódhatnak? Az egész évre milyen következtetést lehet levonni az első negyedéves visszaesésből?

A koronavírus hatása miatt bizonyos beruházásokat elhalasztottak az ügyfelek, ez látszik is az első negyedéves bevételi számainkban. A jelenlegi helyzetben nagyon nehéz megjósolni a kilátásokat, ez a járvány időtartamától és annak gazdasági hatásától is függ.

A magyarországi és az észak-macedón IT-közbeszerzési piacon mire számítanak a következő negyedévekben?

A közszféra létfontosságú szerepet fog játszani a gazdaság újraindításának folyamatában minden országban. Arra számítunk, hogy a digitalizáció még nagyobb hangsúlyt kap majd, különösen a közszolgáltatások, az oktatás és az egészségügy területén. Észak-Macedóniában általánosságban az ebből a szegmensből származó jövedelem sokkal alacsonyabb, így a piac potenciális fejlődése kevésbé van hatással az általános nyereségességünkre.

A járvány kordában tartásának egyik módja a fertőzöttek követése, akár a mobilhálózati adatok segítségével. A Magyar Telekom együttműködik ezen a területen a magyar kormánnyal? Ha igen, mi az együttműködés lényege?

Számos európai országban láthatunk példát az anonim (konkrét természetes személyekhez nem kapcsolható) és összesített adatok felhasználására a járvány elleni harcban, illetve törekvéseket olyan megoldások kialakítására, amelyek a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok keretei között alkalmasak a járvány terjedésének megelőzésére. Az Európai Adatvédelmi Testület is több alkalommal adott iránymutatást a járvány elleni küzdelemmel összefüggésben történő adat kezelésekről. A Magyar Telekom felkészült arra, hogy a hatályos jogszabályokkal összhangban, figyelemmel a vonatkozó kormányrendeletre is, adatokkal segítse a koronavírus visszaszorítását célzó küzdelmet. Az adat nemcsak a világjárvány elleni küzdelemben, hanem számos gazdasági és társadalmi kihívás megoldásában is hatékony eszköz lehet. Természetesen a használatának szigorúan ellenőrzöttnek és átláthatónak kell maradnia, hogy az ügyfelek teljes mértékben értsék azt, és továbbra is megbízzanak a szolgáltatókban és a hatóságokban.

Több iparágban a vállalatok a beruházások egy részének az elhalasztásával reagáltak a válságra. Mi a Magyar Telekom stratégiája? Mik azok a költségek, amelyek lefaraghatók, és mely területeken „muszáj” továbbra is költeni?

Az eredeti beruházási ütemtervünket folytatjuk, mivel úgy véljük, hogy ez létfontosságú az ország digitalizációjának jövőbeli sikere érdekében. Ha csak egyetlen tanulsága lenne ennek a mostani helyzetnek, akkor az az, hogy fontos a hálózati befektetés. Hiszen világszínvonalú hálózataink nélkül Magyarország nem lett volna képes ilyen zökkenőmentesen kezelni az országos távmunkára és a digitális oktatásra való átállást.
Ugyanakkor a pandémiás helyzet miatt több területen is nőttek a költségeink: a megnövekedett hálózathasználat magasabb karbantartási költségeket és magasabb összekapcsolásidíj-kifizetéseket, valamint jelentősen magasabb távközlési adófizetési kötelezettséget eredményez. Ezen túlmenően jelentős költségtétel a kollégáink védelmét szolgáló termékek (kézfertőtlenítők, védőmaszkok és -ruházat, plexifalak stb.) beszerzése. A nyereségességre gyakorolt negatív hatások mérséklése érdekében úgy döntöttünk, azokon a területeken takarítunk meg költségeket, ahol ennek a legkevésbé vannak hosszú távú negatív hatásai a működésünkre (pl. utazási költségek, marketing és tanácsadás).

Világszerte masszív létszámcsökkentésről, a bérköltségek visszavágásáról döntöttek a vállalatok a válság hatására. Milyen HR-politikát követ a Magyar Telekom a következő hónapokban?

Még tart a járványhelyzet, az ügyfeleink továbbra is számítanak ránk és a szolgáltatásainkra. Ennek az elvárásnak csak úgy tudunk megfelelni, ha a munkatársaink motiváltak és elkötelezettek. Kimondott célunk, hogy biztosítsuk kollégáink biztonságát és átvezessük őket a koronavírus okozta válságon, így 2020-ban nem kezdünk további létszámcsökkentésbe. Az online csatornákon keresztül intenzív kapcsolatban vagyunk a munkatársakkal, és hetente visszajelzést kérünk a hangulatukról, jóllétükről. Az érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetve megtaláltuk annak is a módját, hogyan kompenzáljuk azokat a kollégákat, akik valamilyen személyes okból kifolyólag nem tudnak távmunkázni, vagy akiknek a jutaléka csökkent a bolti forgalom visszaesése miatt – egy biztos, senkit nem hagyunk az út szélén. A felsővezetők nemrég egy szolidaritási alap, a Magenta Összefogás Alapítvány létrehozásáról is döntöttek, hogy saját jövedelmükből segítsenek a járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe kerülő munkatársaknak (pl. ha a házastársuk elvesztette a munkáját, vagy ha hozzátartozóról kell gondoskodniuk).

Az 5G-hálózatok fejlesztésére milyen hatással lehet általában Európában, és konkrétan a Magyar Telekomnál a koronavírus-járvány? Új bevételi forrásokra van szükség, ezért a további menetrenddel haladnak, esetleg gyorsítják a fejlesztéseket, vagy épp ellenkezőleg, lassul a beruházások üteme?

Általánosságban elmondható, hogy az ügyféligény és a megfelelő készülékek elérhetősége határozza meg az 5G-fejlesztéseket: ha ez a két tényező hajtja a keresletet, az 5G nem fog késni. Ami a mi helyzetünket illeti: megfelelően haladunk a tervezett beruházásainkkal, és célunk, hogy az év végére tovább növeljük a lefedettséget. A digitalizáció létfontosságú szerepet fog játszani a gazdaság újraindításában, így nem gondoljuk, hogy szükséges vagy kívánatos lenne a fejlesztési terveinket most módosítani.

A forint jelentősen gyengült, miközben a hálózati eszközök nagy részét euróban, dollárban szerzik be a szolgáltatók. A gyenge forint hogyan hat a Magyar Telekom hálózatfejlesztésére?

Az árfolyam hatással van a költségeinkre, és felül is kellett vizsgálnunk néhány költségtételt annak érdekében, hogy fenntarthassuk mind a pénzügyi célkitűzéseinket, mind pedig a beruházási projektjeinket. Amint már említettem, meggyőződésünk, hogy a digitalizáció pozitív hatással lesz mind a magyar gazdaságra, mind az üzletünkre, ezért megpróbáljuk fenntartani a hálózati beruházásokat, mivel ezek kulcsfontosságúak a hosszú távú teljesítményünk szempontjából.

Lapértesülések szerint a Deutsche Telekom is együttműködik a Huaweijel az 5G-hálózatának fejlesztésében. Egy ilyen lépés hogyan érintené a Magyar Telekom 5G-hálózatfejlesztését? Hogy látják, van reális alternatívája (költség, műszaki teljesítmény, szállítási határidők stb.) a Huawei hálózati megoldásainak? A Magyar Telekom milyen szolgáltatók eszközeivel építi 5G-hálózatát?

A Magyar Telekom a közelmúltban több beszállítóval tesztelte az 5G technológiát. Hosszútávú beszállítónk, az Ericsson volt a partnerünk a kereskedelmi 5G szolgáltatásunk bevezetésekor az 5G-állomások kiépítésében. De ez nem érintette a core hálózatot, az 5G core hálózat szállítójáról a későbbiekben fogunk majd dönteni. Hasonlóképpen anyavállalatunk, a Deutsche Telekom bejelentése az Ericssonnal és a Huawei-vel való partnerségükről nem új core hálózatokról szól, hanem a mobil bázisállomások technikai fejlesztéséről, 5G funkciókkal való felruházásáról.
A Deutsche Telekomhoz hasonlóan a Magyar Telekom is több szállítóval dolgozik együtt a hálózatfejlesztés terén, és ennek a következetes műszaki és beszerzési megközelítésnek köszönhetően mindig a legoptimálisabb eredményeket érte el mind a költségek, a biztonság és a hálózat minősége tekintetében.

A válság több iparágban konszolidációs hullámot indíthat el. Mennyire lehet ez jellemző az európai távközlési szektorban? Mi a Magyar Telekom stratégiája ebből a szempontból a magyar piacon?

A nemzetközi távközlési piacon az elmúlt időszakban – a COVID19 helyzettől függetlenül – zajlik egy konszolidációs folyamat. A vállalatok a működési költségeik és a beruházásaik optimalizálása végett folyamatosan keresik az értékteremtő fúziós lehetőségeket. A Magyar Telekom a hazai piacon az elmúlt évek során aktív részese volt ennek a konszolidációs folyamatnak. Mindazonáltal a telco ágazat stabilitása ellenére a jelenlegi körülmények között nagyon eltérő a piaci kilátások megítélése, és így a vállalatok értékelése, ez megnehezíti a további konszolidációt.

Világszerte egyre több vállalat dönt az osztalék csökkentéséről vagy az osztalékígéret visszavonásáról. A Magyar Telekom igazgatósága úgy döntött, hogy a korábban megcélzott részvényenként 20 forint osztalékot kifizeti a részvényeseknek. Mérlegeltek más opciókat?

Úgy véljük, hogy ez a részvényenkénti 20 forint osztalék optimális egyensúlyt teremt a különböző érdekelt felek érdekei között. A Magyar Telekom szilárd pénzügyi helyzetének köszönhetően nem kellett visszavonnunk ezt a javaslatot, és továbbra is határozottan elkötelezettek vagyunk amellett, hogy megfelelő hozamot biztosítsunk a részvényeseinknek. Hangsúlyozni szeretném, hogy továbbra is kiemelt célunk az értékteremtés: egy olyan stabil, növekvő és nyereséges vállalatot építünk, amely mind pénzügyi, mind üzleti szempontból időtálló, továbbá nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra és a felelős társaságirányításra.

Az igazgatóság döntött Magyar Telekom-részvények vásárlásáról is. Ezt milyen paraméterek (időtáv, piaci árfolyam stb.) mentén hajtják végre?

Dolgozunk a program részletein, és további információt adunk majd, amint a szükséges előkészületek befejeződtek, de maradunk a korábban bejelentett keretfeltételeknél. A részvény-visszavásárlási programmal a célunk, hogy az osztalék mellett tovább javítsuk a részvényeseink javadalmazását.

A menedzsment nem változtatott az idei és a jövő évi célokon. Minek kellene történnie ahhoz, hogy módosítsanak? Milyen folyamatokat figyelnek kiemelten? Hol látnak kockázatokat?

Az iparág folyamatai mellett természetesen figyelemmel kísérjük az olyan makroadatok, mint például a fogyasztás, az infláció, a GDP és a munkanélküliség arányának alakulása. Kockázatnak gondoljuk a nemzetközi roaming szintjének csökkenését, amennyiben a turizmus nem indul be. A közösségi távolságtartási intézkedések a vállalkozások IT szolgáltatások iránti keresletét is átalakították, ezek a projektek hosszú távon is fontosak, ugyanakkor a jelenlegi nyereségességünkhöz csak kisebb mértékben járulnak hozzá. Emellett a magasabb forgalom, valamint a forintárfolyam gyengülés eredményeként költségeink emelkedésére számítunk, mely kedvezőtlen hatással lesz nyereségességünkre.

Ajánlott Datatronic szolgáltatás a témához...

Forrás: