06 máj

Bár az ipar 4.0 ma már egy széles körben használt fogalom, ennek ellenére úgy tűnik nem mindenki ugyanazt érti alatta. Sem a szükségességéről, sem a céljáról, sem a bevezetésének módszeréről nincsen egységesen kialakult kép. Abban azonban minden szakértő egyetért, hogy aki nem tesz lépéseket a megoldás bevezetésére,az később behozhatatlan versenyhátrányba kerülhet. Beszámolónk a Portfolio-MAGE Járműipar 2019 konferenciájáról.Nem lehet autó építeni anyag nélkül, ezért a digitalizáció mellett az anyagtudomány sem megkerülhető innováció tekintetében. Rosta László, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont projektvezetője a neutronok felhasználhatóságáról beszélt az autógyártásban és már iparágakban.

Az elektronok, fotonok (fény, röntgensugárzás) és a neutronokalkalmasak az anyag összetételének és mikroszerkezetének feltárására alkalmasak, így alkalmasak lehetnek az iparban olyan roncsolásmentes anyag-és szerkezet-vizsgálatra, mint például az élettartam-vizsgálatok, minőségbiztosítás, technológia-fejlesztés céljára vagy akár a régészetben eredet meghatározásra.
Intenzív neutron sugárnyalábokat atomreaktoroknál vagy részecskegyorsító alapú neutron forrásoknál lehet előállítani. Európában 9 neutron forrás centrum üzemel, ezek egyike a Budapesti Neutron Centrum 15 kísérleti állomással. Rosta szerint magyar kutatók jelentős mértékben hozzájárultak a neutronos módszerek fejlesztéséhez és az anyagok tulajdonságainak felderítéséhez, többek között a közlekedési iparban.

A technológia azért áttörő, mert a neutronokkal összetett tárgyak mélyebb rétegeiből is képesek vagyunk információt kinyerni, méghozzá roncsolásmentesen- mondta előadásában Rosta László, aki egyben a megoldást szállító Mirrotron Kft egyik alapítója is.

Ipar 4.0: aki most nem lép, behozhatatlan hátrányba kerül

Rosta LászlóEzt a technológiát használták például egy 1998-as németországi vonatbalesetnél, ahol a baleset utáni vizsgálat részeként neutrondiffrakciós feszültség meghatározással megállapították, hogy a végeselem modell, a vonat kereke gyárilag hibás volt. De a technológia hasznos lehet a minőség-ellenőrzés terén is, mert képes üregek felderítésére az öntött fémtárgyakban és az anyagsűrűség mérésére is alkalmas.

Nem csak az iparban, az egészségügyben is alkalmazható

A referenciák között szerepel például 2005-ben a F1-es Ferrari motor tökéletesítése, melynek élettartam növelő vizsgálata Budapesten zajlott, és sok más között ez is hozzájárult Schumacher teljesítményéhez. A neutronvizsgálatok korszakváltás előtt állnak, mert lehetővé vált, hogy kisebb beruházással is, kisebb gépek is üzembe álljanak, ne csak a neutron központokban lehessen elvégezni vizsgálatokat. Az első európai kompakt gyorsító-alapú neutronforrás prototípusa pedig éppen Martonvásáron épül, a Mirritron Kft vezetésével. Rosta szerint a hazai fejlesztésű csúcstechnológiai neutronforrás berendezése és a laboratórium nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatási és innovációs bázis lesz.

A technológia egyedülálló onkoterápiás fejlesztésekre is lehetőséget nyújt, például ma gyógyíthatatlannak tartott daganatos megbetegedések esetében is alkalmazható, így az egyik legnagyobb jelentőségű alkalmazási terület az autóipar mellett például az egészségügy lehet. A kompaktneutronforrásnál megvalósítható úgynevezett bór-befogásos neutronterápiát Japánban már sikerrel alkalmazzák például egy gyógyíthatatlan agydaganat (glioblastoma) típus kezelésére. Bőrrák és emlődaganatok kezelésére is alkalmazható. A neutronos “hadronterápia” nagy előnye, hogy gyakorlatilag nincsenek mellékhatások.
Rosta szerint a korábban említett kompakt neutronforrás prototípusa egy közepes stadionberuházás egyharmada.

Nem a munkaerőhiány a legnagyobb probléma?

A legjobb ipari digitalizációs gyakorlatok című előadásában Kovács Lajos, az s&t üzletfejlesztési menedzsere szerint a magyar gazdaság fő problémája nem is annyira munkaerőhiány, hanem a nem megfelelő hatékonyság. 2008 és 2017 között a GDP/ledolgozott munkaóra hányadosban mindössze 13 százalékos növekedést értünk el, amíg Romániában vagy Lengyelországban 30 százalék fölötti ez az a szám. A fejlett országok közül például Hollandiában pedig pont kétszer olyan hatékony a gazdaság értékelőállító képessége, mint Magyarországon.
Kovács szerint a lemaradást úgy lehet behozni, ha az alábbi pontokat követjük:

  • másfajta szemlélet követése
  • nyitottság az újra
  • ipari digitalizáció
  • folyamatok optimalizálása
  • robotizáció
  • intenzív és folyamatos képzés

Kovács kiemelte az IoT szerepét, amelynek bevezetését a gyártók többsége tervezi, és senki nem szeretné a beruházás “beugrási pontját” elmulasztani és így versenyhátrányba kerülni. Az informatikai rendszerintegrátor cégnek, az s&t-nek olyan megoldásai vannak, amelyek növelhetik a hatékonyságot, mint a ThingWorx platform, amely egy egységes eszköztár az összes funkcióra: egy képernyőn elérhető az összes aktuális, megrendelés specifikus információ. A BMW is a cég Windchill PLM és ThingWorx Navigate rendszereivel modernizálja jármű programját.

Ipar 4.0: aki most nem lép, behozhatatlan hátrányba kerül

Kovács LajosA jövő gyárának három sikerfaktora lesz: az ember, a gép és az adat
A szakértők egyetértenek abban, hogy az Ipar 4.0 gyorsan és mélyrehatóan változtatja meg a termelési és logisztikai folyamatokat. A Bosch Rexroth és a Bosch csoport a kezdetektől az úgynevezett negyedik ipari forradalom élén jár. A vállalatcsoport azonban nemcsak fejleszti, hanem gyáraiban alkalmazza is a koncepciót és az ezzel kapcsolatos új megoldásokat.

Valós gépi világunkat összekapcsoljuk az internet, az Iot segítségével egy virtuális világgal. A teljes értékláncot hálózatba kapcsoljuk, ez a rendszer pedig támogatja a kis szériás gyártást és az embert is, jobban, mint valaha eddig. A gyártás minden mozzanata a felhőben rögzíthető, ezt követően jön a digitalizációs folyamat: a teljes értékláncot digitalizálhatjuk, minden átláthatóvá válik, ami elkerülhetetlen a hatékony folyamatszervezés szempontjából. Innentől tudjuk a rendszer előnyeit élvezni, termeléstámogató modulokkal, kisszériás gyártással- mondta előadásában Ács István, a magyarországi Bosch csoport i4.0-ért felelős vezetője, a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója
Az ügyvezető szerint a következő lépcsőben új üzleti modellek előállítása is lehetővé válik majd: például nem kell tulajdonolnunk a gépeket, használható például az úgynevezett pay per aviability modell is. A Bocsh Rexroth termékeinek 95-96 százaléka már ipar 4.0 kompatibilis.

Ipar 4.0: aki most nem lép, behozhatatlan hátrányba kerül

Ács IstvánSokszor hallani, hogy az ipar 4.0 a robotokról szól, amíg a folyamatok letisztultságát, hatékonyságát nagyon kevesen említik. Az sem látszik egyértelműen, hogy ez egy egyszeri fejlesztést jelent, vagy része a folyamatos fejlődésnek. Illetve, hogy az ipar 4.0 csak a “nagyok játékszere”, vagy bármilyen fejlettségi szinten és üzemméretben lehetséges az ipar 4.0 bevezetése. A Portfolio-MAGE Járműipar 2019 konferenciájának panelbeszélgetésén ezeket a témákat járták körbe a terület szakértői.
A közönség szerint a legjellemzőbb állítás (66 százalék) az Ipar 4.0-ra, hogy a kis, akár mikro vállalkozások is alkalmazhatják, nem csak a nagyvállalatok eszköze.

A panelbeszélgetés résztvevői arra a kérdésre, hogy miért döntöttek az ipar 4.0 bevezetése mellett, eltérő válaszokat adtak. “A szenzorok felszerelésével, a konnektivitás segítségével olyan információk birtokába jutottunk, amelyekhez korábban sose, és ez nem igényel nagy beruházást, akár kkv számára is elérhető” – mondta Ács István, a magyarországi Bosch csoport i4.0-ért felelős vezetője, a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója. Csatlakozott a véleményhez Bolla Attila, Knorr-Bremse Vasúti Járműrendszerek Hungária Kft. forgácsoló és felületkezelő üzemének igazgatója is, aki szintén úgy látja, hogy a kkv-k körében is lát nagyon jó példákat az ipar 4.0-ás technológiák alkalmazására. A Knorr-Bremsénél a piaci szerepük erősítése végett nyúltak az ipar 4.0-hoz. Ezek között kiemelendő a big data, az okos gépek vagy smart manufacturing – 3D fémnyomtatás – és az okos termékek bevezetése.

Nehézség, hogy a projektmunkák lefutása években mérhető, ezért például a 3d nyomtatás nagy előnyt jelent a prototípus gyártás terén. Probléma volt a felhőre való átállás is az IT-biztonság kérdése miatt.- tette hozzá Bolla a kihívásokat is hangsúlyozva.

Nagy Tamás, a Rába Csoport IT rendszer és folyamatfejlesztési vezetője szerint könnyebb dolga is van egy kisvállalatnak, ahol nincsenek évtizedes kialakult hatalmas rendszerek, így az átállás is könnyebb lehet. Nagy az élőmunka részbeni helyettesítését, a költségcsökkentést és az információk gyorsabb és transzparensebb terjedését jelölte meg a fő motivációk között.

“Sikerült összeállítanunk egy olyan komplett elváráslistát, amit a Rába bárkinek oda tud adni, akik ipar 4.0-ás megoldást tudnak szállítani és ez alapján tudják szűrni a beszállítókat. Ami nálunk kihívás, a gép és ember közti kommunikáció, vagyis, hogy a begyűjtött adatokat jól fel tudják használni – ehhez jelenleg kevés vállaltnál van meg a megfelelő kompetencia.” – tette hozzá Nagy.

Pinczés Balázs, a Hanon Systems Hungary Kft. HR igazgatója szerint főleg a dráguló magyar gazdaság – vagyis az élőmunka megdrágulása – indokolja a az ipar 4.0 felé való nyitást, ami például automatizált robotok bevonását jeleneti a termelésbe, de már a szoftverekkel is hatalmas költségeket meg lehet takarítani, akár a szellemi munkakörök esetében is.

Ipar 4.0: aki most nem lép, behozhatatlan hátrányba kerül

Gunther Wiefel, az Audi Hungária Zrt. Prototípusgyártás-koordináció/Termékbefolyásolás vezetője szerint az ipar 4.0 szintén nem csak a nagy szereplőkre tartozik, a megoldások adott problémákra terjednek, így nem az a döntő, hogy kis vagy nagyvállalatról van szó. Ami a leglényegesebb, hogy a céget megfelelően át kell világítani, hogy a megfelelő helyen alkalmazhassák az odaillő megoldásokat.

Nálunk smart factory néven fut a projekt, most például egy új moduláris gyártórendszert telepítettünk, ezzel kapcsolatban gyűjtjük a tapasztalatokat.- mondta Gunther Wiefel és hozzátette, hogy az ember-gép kapcsolat is egyre jobb: a dolgozók nem félnek használni a gépeket, ami alapvető, így bevonásuk segítséget jelent, nem pedig problémát, sőt, a monoton feladatok kiváltásának örülnek a dolgozók, magasabb hozzáadott értékű részfeladatokat végezhetnek helyette.

A második közönségkérdés az volt, hogy ma milyen területeken a legelterjedtebb és leghatékonyabb az ipar 4.0-ás alkalmazások. A közönség szerint a raktározás (42%) és az összeszerelés a két legfontosabb terület (39%), ami Bolla szerint valamelyest meglepő, hiszen szerinte a minőség-ellenőrzés a legfontosabb terület, ami csak 4 százalékot kapott. Gunter Wiefel kevésbé lepődött meg, mert bár valóban a minőségen, hatékonyságon van a hangsúly, a raktározás és az összeszerelés az a két szektor, ahol a 4.0-ás megoldások a legelterjedtebbek.

forrás: https://www.portfolio.hu/